Lakásbiztosítás

Mit, hogyan, és miért?

Talán e három kombinációjaként képzelhetjük el azt, ami egy, a pályája elején álló ember fejében nagyjából körvonalazódik.
Azok, akik még az előző rendszerben, netán a rendszerváltást követően kaptak vagy vettek jó áron lakást, gyakran vagy röhögnek a markukba, vagy egyáltalán nem értik a jelenlegi helyzetet, ugyanis pillanatnyilag egy élet kevés ahhoz, hogy félretett pénzből valaki pusztán önerőből ingatlant vásároljon.
Ha viszont sikerül, vagy esetleg már korábban sikerült, akkor az, amit a leginkább javasolnak mind a szakértők, mind a józanész: vigyázzunk rá!

Ennek természetesen több módja is van, kezdve azzal, hogy nem tesszük ki potenciális veszélyforrásoknak, igyekszünk nem csökkenteni, inkább növelni az értékét, de ami az egyik leglényegesebb, hogy biztosítást kötünk rá.
Bizony, a lakásbiztosítás az egyik legjobb módszer arra, hogy a szóban forgó ingatlannak a gondját viseljük, elsősorban anyagi értelemben.

Azonban a saját kasszádat, pénztárcádat is ilyen módon kímélheted legjobban, ha javításokról van szó baj esetén.
De pontosan mit is jelent ez a kettős védelem?

Lakásbiztosítás

A lakásbiztosítás intézménye, fogalma

A lakásbiztosítás intézménye, fogalma

Lakásbiztosítást nagyjából a 19. század vége óta lehet kötni, azaz valamivel több, mint 100 éve.
Maga a biztosításkötés ennél jóval régebbi találmány, igazából már az ókorban is létezett valamiféle záradék annak érdekében, hogy az üzletfeleket ne érje akkora anyagi károsodás, viszont az első, valóban hiteles biztosítást a késő középkorban, avagy a kora reneszánszban vetették papírra.
Innen datáljuk az egyik legfontosabb tényezőt, ami voltaképpen a biztosítások kialakulásához vezetett: a kockázati tényező kiszámítását.
Kockázatot mindenki vállal, aki a világra születik, csak nem mindegy, hogy mekkorát, és milyen módon; esetünkben a lakásbirtoklással járó kockázatok azok, amik minket érdekelnek. 

A lakásbiztosítás intézménye, fogalma

Egy lakásbiztosítás annál drágább, minél nagyobb a biztosító kockázata, vagyis minél nagyobb értékről van szó, és minél több biztosítási eseményről.
A lakásbiztosítás alapvetően egy vagyoni természetű biztosítási forma, melynek során a szerződő felek (biztosító, ügyfél) szerződéses megállapodást kötnek egy megjelölt ingatlant fenyegető kockázatok rögzítésével, valamint azok bekövetkezése esetén fizetendő kártérítések összegével.
Az ügyfél rendszeres díjfizetés ellenében számíthat arra, hogy az ingatlanjában a megjelölt események okozta károk javítási költségeit a biztosító téríti – a megállapított mértékben.
Vagyis egyáltalán nem törvényszerű, hogy minden esetben a maximális térítési összeget fogod kapni, ezt a szakértői véleménytől teszik függővé, az viszont biztos, hogy indokolt esetben nem csak magadra számíthatsz. 

Lakásbiztosítások rendszere, fajtái

Lakásbiztosítások rendszere, fajtái

Azt hihetnéd, hogy biztosításból csak egyféle létezik, holott legalább kettő van belőlük!

Lehet, hogy elsőre ez egy kicsit kevésnek, netán nevetségesnek hangzik, de minek tovább variálni azt, ami bevált?

Ez a két biztosítási típus kiválóan ellátja a feladatát, valószínűleg ennek is betudható, hogy nem igazán agyaltak még ki népszerűbbet.

Igaz, e kettő között is van olyan, ami szélesebb körben alkalmazott (legalább is idehaza), azonban ennek is megvan a maga oka.

De ha már így belemelegedtünk: a két lakásbiztosítási típusnak szép, angol neveik vannak, nevezetesen a per risk, és az all risk biztosítás.

Érdekes viszonyban van ez a kettő egymással, hiszen mindkettő azt hivatott megállapítani, keretek közé szorítani, hogy az ügyfél mikor jogosult kártérítésért folyamodni a társasághoz, azonban teljesen más irányból teszik ezt.

• A per risk biztosítás annyit tesz, hogy megjelölt, megosztott kockázat, azaz azokat a biztosítási eseményeket foglalja a szerződésben csokorba, amelyek bekövetkezése esetén az ügyfél jogosan indíthatja el a kártérítési eljárást, más esetekben nem.
• Az all risk ezzel szemben annyit tesz, hogy teljes kockázat, vagyis pont azokat a történéseket gyűjti össze, amikor a károsult NEM érvényesítheti a szerződését, minden más esetben viszont igen.

Vagyis a mérleg két serpenyőjén két olyan biztosítási formát találunk, melyek pont az ellenkező irányból közelítik meg ugyanazt a problémakört.

Az egyiknél „a szabály az szabály”, a másiknál pedig „a kivétel erősíti a szabályt”.

Mindkettő bevett formája a kötvényeknek, azonban az előbbi jóval szélesebb körben használatos, mivel sokkal szűkebb keretek közé szorítja azt a mozgásteret, amelyben a szerződő fél élhet a kártérítés igényével.

Ez igazságtalannak tűnhet, de sose felejtsük el: a biztosítók pénzintézetek, és nem jótékonysági szervezetek; az első mindig a saját érdekük.

A nem kívánatos események

Ha már ennyit emlegettük őket, akkor itt az ideje megvizsgálni: voltaképpen mik is azok a biztosítási események?

Biztosítási eseménynek nevezzük azokat az eseményeket, amelyek bekövetkezése, valamint abból fakadóan az ingatlanban történt károsodás esetén a biztosított jogos kártérítési igénnyel fordulhat a szerződést kibocsájtó biztosítótársasághoz.

Azaz ide tartozik minden, ami a szerződésben rögzítve van (vagy éppen nincs, mint azt láttuk), és kárt okozhat a lakásodban.

A nem kívánatos események

Fontos ezeket észben tartani, ugyanis más esetekben hiába is nyújtod be a kárigényedet, nem fognak megítélni egy fityinget sem.

Éppen ezért lényeges, hogy olyan, megbízható és széleskörű lakásbiztosítást válassz, ami kiterjed mindarra, ami a Te ingatlanoddal megtörténhet.

A nem kívánatos események

Érdemes az összefoglalókat, ajánlatokat elolvasni, hiszen ezek között akár még olyasmire is bukkanhatsz, ami korábban meg se fordult a fejedben, netán más ajánlatban nem találkoztál velük. 
Bizonyos biztosítási eseményekkel gyakrabban találkozhatsz a különböző kötvényekben, ugyanis ezek, úgymond, univerzális érvényűek, a legtöbb ingatlannal előfordulhatnak.

Ezek nagyjából a következők

  • tűzkárok
  • korom és füst okozta károk
  • robbanás
  • viharkárok
  • villámcsapás (közvetett és közvetlen hatások)
  • vízvezeték okozta beázás
  • jégverés
  • hónyomás
  • árvíz, áradás
  • földrengés, földcsuszamlás
  • ismeretlen pince vagy üreg beomlása
  • kívülről érkező tárgy becsapódása által okozott károk
  • vandalizmus, rongálás
  • betörés
  • jóhiszeműségből beengedés következtében történt lopás
  • bezárás miatti zártörés, zárcsere
  • építészeti üvegkárok (ajtó, ablak)

Ezeken kívül még számos egyéb tényező is szerepelhet a listán, úgy, mint a csőtöréskor elfolyt víz ára, túlfeszültség okozta károk, nyílászárón befolyt víz általi károk, és még sok más.

Fontos azonban tudni, hogy a biztosítónak lehetnek kikötései, nevezetesen ártérbe épült ingatlanra például árvízkár esetén nem érvényesíthető biztosítás, mert túl nagy a károsodás kockázata.

Ha már megtörtént a baj…

A lakásbiztosítást érvényesíteni viszonylag egyszerű feladat, mégis sokan elbuknak rajta.

Az, hogy baj esetén érkezik a segítség, egyáltalán nem egy automatikus és magától értetődő dolog, Te vagy az, akinek az első lépést meg kell tennie.

Itt több olyan tényező is van, amit jobban teszed, ha szem előtt tartasz, nevezetesen az idő és az alaposság.

A káresethez, vagy annak felfedezéséhez képest 48 óra áll rendelkezésedre ahhoz, hogy a társaság felé jelezd: baj történt.

Ennek több módja is van, például telefonon is megteheted, de a legjobban akkor cselekszel, ha lefotózod a keletkezett károkat, és e-mailben jelzed a biztosító felé a biztosítási eseményt, a saját dokumentációdat mellékelve.

Így biztos lehetsz benne, hogy nyoma van annak, hogy Te jelezted a problémát, nekik pedig kötelességük reagálni erre (a saját fotóid is hivatkozás alapját képezhetik).

A biztosító mindenképpen ki fogja küldeni hozzád a kárfelmérő szakemberét, erre minden esetben számíts, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy végeztél-e előzetes dokumentációt.

Némelyik ilyen „szakember” hajlamos felületesen, slendrián módon felmérni és rögzíteni a károkat, ezzel a biztosítónak kedvezni.

Bizonyos esetekben akár a kártérítésed is múlhat a dolgon, szóval légy éber, és ha kell, akkor állj ki az igazadért.

Ilyenkor rengeteget számít, hogy a lakásbiztosítás csak egy alap csomagot tartalmazott-e, ugyanis az ingóságaidban keletkező károkért az nem felelős.

Hiába ment tönkre a nagyszüleidtől örökölt antik bútor, ha nem volt a kötvényednek megfelelő kiterjesztése, akkor sajnos el kell búcsúznod tőle, és valami alternatíván gondolkodnod.

Mi hát erre a legkézenfekvőbb megoldás, hogy az ilyesmi még csak véletlenül se fordulhasson elő?

Lakásbiztosítás kiterjesztése

Lakásbiztosítás kiterjesztése
Lakásbiztosítás kiterjesztése

Nem éppen egy köztudott tény, hogy egy alap lakásbiztosítás csak és kizárólag magára az ingatlanra, mint épületre vagy épületrészre terjed ki, másra nem.

Azaz a négy fal, a tető, netán a nyílászárók, és slussz-passz.

Ez még önmagában nem valami sok, ebben szerintem mindenki egyetért, hiszen egy üres lakásban, házban nem túl kellemes lakni.

De még az sem nevezhető éppen életnek, ha a szoba közepén van egy matrac, egyébként pedig lehet dobozból öltözködni és hideg koszton élni.

Ha viszont egy felszerelt, teli lakásban élsz, ahol mindened megvan, ami a mindennapi élethez szükséges, az igen nagy érték.

Sokan nem is tudják, mennyire, ugyanis a statisztikák, felmérések alapján egy átlagos, jól felszerelt háztartásban megtalálható ingóságok összértéke a 2-2,5 millió forintot is elérheti, ami lehet, hogy a gazdagoknak aprópénz, de a legtöbbünknek azért elég tetemes összeg.

És ebbe nem csak a televízió, számítógép és egyéb okoseszközök tartoznak bele, hanem a nagy háztartási gépek, a bútorzat, a konyhai és más felszerelések, eszközök, a ruhák, cipők, de még a könyvek és a dísztárgyak is. 

Nem mondom, van ezek között olyan, ami nélkül lehet élni, de azért a nagy része hozzátartozik a mindennapjainkhoz.

Ha azt szeretnéd, hogy ezek is nagyjából mind biztonságban legyenek, akkor mindenképpen érdemes a lakásbiztosítást az ingóságokra, vagyis ezekre a tárgyakra kiterjeszteni.

Ennek legegyszerűbb módja, ha az értékesebbjét dokumentálod, lehetőleg fényképpel és számlával vagy garancialevéllel, és besétálsz a biztosítóhoz, előadni az igényedet.

Ott a Te munkád alapján fogják megállapítani a biztosítás többletértékét, bár olyan is előfordul, hogy ezért is külön szakember megy ki.

De ha ezek közül valami valamilyen okból megsérül, megrongálódik, és ki van rájuk terjesztve a biztosítás, akkor ugyanúgy jogosult vagy kártérítésre.

Kerti eszközökkel, melléképületekkel, sőt, a kapuval, kerítéssel ugyanez a helyzet: külön kiegészítő biztosítást kell kötni rájuk ahhoz, hogy anyagi biztonságban légy velük kapcsolatban. 

A biztosítás anyagi vonzata

A biztosítás anyagi vonzata

Bizony, akármennyire jó lenne, ha a lakásbiztosítás egy ingyenes alapellátás lenne, de sajnos nem az.
Azért, hogy a későbbiekben ne maradj segítség nélkül, bizony díjat kell fizetned, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit. Sok olyan tényező van, ami befolyásolhatja, mennyi is lesz a havi, avagy negyedéves biztosítási díjad, de ezek közül a legfontosabb maga az ingatlan, amire kötni szeretnéd. Számít ugyanis az érték meghatározásánál a jelleg, vagyis hogy lakás vagy önálló ház, számít az alapterület, valamint az is, hogy milyen árszínvonalú környéken fekszik. Tehát a főváros jómódúbb területén egy kétszintes, önálló ház biztosítási díja szinte biztosan magasabb lesz, mint egy külterületen, netán vidéken található panellakásé – a többi lépcsőfokot pedig mindenki hozzá tudja képzelni. Ezen kívül az is lényeges, hogy a valós értékhez képest mekkora van megállapítva a biztosításhoz, ugyanis ez az a bizonyos felső értékhatár, aminél többet biztosan nem fogsz kapni. Ha alacsonyabb, akkor azt alulbiztosítottságnak nevezzük, és Rád nézve elég kellemetlen hatásai lehetnek, mert bár tény, hogy alacsonyabb díjat kell fizetned, de a kapott kártérítés is kisebb lesz, ha valami komoly baj történik.

A biztosítás anyagi vonzata

Egy másik klasszikus ilyen eset, amikor a lakáshitelt kibocsájtó bank adja a lakásbiztosítást is, azonban nem veszi figyelembe az önerőt. Így adódhat, hogy ha, mondjuk, leég az adott ház, a bank ugyanúgy pénzénél lesz, a tulajdonos viszont ott fog állni üres zsebbel az üszkös romok felett. Ennek az ellenkezője is létezik, azaz a túlbiztosítottság, amikor a valós értéknél magasabb van a biztosításhoz megállapítva. Ez sem szerencsés helyzet, ugyanis magasabb díjfizetés mellett akkor sem fogsz a végén a valóságnak megfelelő értéknél több pénzt kapni, ha fejre állsz is. A túlbiztosítottság másik formája, amikor párhuzamosan több lakásbiztosítás is meg van kötve azonos ingatlanra – ilyenkor, hacsak nem akarsz bíróság elé állni biztosítási csalásért, mindig az időrendben korábbi, vagy az adott esetre vonatkozó biztosítás érvényesíthető. Társasházaknál előfordulhat, hogy van egyfajta kollektív biztosítás, ami az ingatlant szerkezetileg védi, ilyenkor maximum kiegészítőt érdemes kötni ingóságokra, meg olyasmikre, amikre az alap nem tér ki. 

Érdemes figyelni az időre

Nem csak a biztosítás érvényesítésénél, hanem már önmagában a létezése, megléte kapcsán sem árt időről időre a naptárra kukkantani.  Ugyanis a biztosítás megkötésével, hogy szabadon fogalmazzak, megáll az idő, és legközelebb csak az évforduló előtti 30 nap folyamán lesz lehetőséged módosítani vagy kiszállni. Ciklusév folyamán csak a biztosítónak áll jogában szerződést megszűntetni, azt is csak indokolt esetben, de Neked, mint ügyfélnek sajnos erre nincs lehetőséged. Az nem jó megoldás, hogy nem fizeted tovább, sajnos azt tartozásként kezelik, és akárcsak a lejtőn elindított hógolyó, ez is egyre nagyobb és nagyobb lesz. A szerződés felbontását viszont Te kezdeményezheted a megadott időintervallumon belül, és a biztosító köteles eszerint eljárni, nem bírálhatja felül a döntésedet, vagy nem utasíthat vissza ok nélkül.

Már csak azért is érdemes elővenni legkésőbb 3-5 évente a kötvényt, és alaposan átnézni, mert az nem követi az ingatlanpiac változásait, az ára viszont az infláció következtében valószínűleg nőni fog.
Vagyis a lakásod értéke és a biztosítás díja is emelkedik, a lakásbiztosítás értéke viszont állandó marad, hacsak nem módosítod évfordulókor. Egy-két évig még egészen biztosan el lehet lenni egy megkötött biztosítással, utána azonban érdemes szemmel tartani, mert rohamosan elkezdheti veszíteni az értékét, és úgy jársz, mint akik 30 évig fizetnek egy kötvényt, de amikor baj van, csak a fejüket vakarják, hogy miért ilyen kevés, amit kaptak.
Ha kell, módosítsd, ha kell, mondd fel és köss újat – a lakásbiztosítási piac folyamatosan változik, újabb és újabb ajánlatok látnak napvilágot.

Lehet, hogy pár éven belül szembe jön egy sokkal jobb, olyankor ne szégyenlősködj, nyugodtan válts, hiszen erről szól a szabad verseny.

Liliomszalon